Tour Horizont tájegységek: (Pilis) Budai-hegység

A 2026-os Tour Horizont által érintett nyolcadik és egyben utolsó tájegység. Ez a Horizont kerékpártúra útvonal 16-os szakasza.
🚴 Táv: 59,4 km I 🚵 Szintemelkedés: 932 m I 💪 Nehézség: 6/10

Hogy ez a szakasz részben Pilisnek lenne tekinthető, az vitathatatlan, sőt, a szoknyája mellett halad el, de tekintsük nagyobbrészt Budainak, mert a Pilist úgy igazán sehol nem hódítja meg. Sok minden mást viszont igen.

Rögtön egy meglepetéssel indul: Dorogról egy jópofa, homokos single track vezet Kesztölc felé. Itt többféle mementó is megidézi a múltat, a bányász időket, a bortermelést, illetve az egykori hitéletet is, ugyanis a szorgos pálosok 1250 táján itt (Klastrompusztán) építették fel Boldog Özséb vezetésével első kolostorukat. 

A falu első írásos említése egyébként 1075-ből való, furcsa belegondolni, hogy Kesztölc már akkor is létezett, amikor a történelem nagy része még meg sem történt, vagy hogy már azelőtt 400 évvel emberek laktak itt, hogy Kolumbusz Kristóf elindult volna megnehezíteni az indiánok életét.

Ilyen kérdéseken lamentálva hamar elrepül az idő és az a párszáz méter szint, ami a pilisszántói Boldogasszony-kápolnához vezet. Pontosabban az alá, mert a kápolna meglátogatása csak szorgalmi feladat. De patika a murva és szép a táj is – biciklitúrán pedig mi mást kívánhatna az ember?

Pilisszántón “fent” van a Felső kocsma, ami bizonyos körökben legendás megállónak számít. Mások viszont a pékséggel közös zöldségest preferálják, “lent”. Aki a szintrajzot közepesen alaposan áttanulmányozza, az megérti, a két elhatárolás mit jelent.

A Pilis-tető távoli púpja, mészégetők, kőbányák és az Iluska-forrás próbálja meg ezután elterelni a figyelmet arról, Pilisvörösvár se síkra épült. Mindenkit boldogíthat a tudat, hogy az útvonal egyébként fordítva se lenne könnyebb, viszont olyan gyönyörű fenyők virítanak a hófehér murva mellett, hogy csak na!

Pilisszentiván után kicsit olyan a hangulat, mintha 28 nappal később lennénk, de aggodalomra semmi ok, a szétlőtt házakkal tarkított terület ma már kifejezetten kerékpározásra kijelölt erdészeti magánút.

Aki jól forgatja a fejét, annak még feltűnhet egyszer a Kevély dupla-teve-púpja, majd egy tüske és a Meszes-hegyre vetett pillantás után következik a mária-völgyi mászás, ami annyira völgy, hogy kitartó pedálozás után fennsík lesz belőle. A kavics néha olyan laza, hogy szinte ágy lesz belőle, máshol pedig vízfolyásokkal szabdalt versenypálya – nehezen adja magát a csúcs, de azon túl minden út Nagykovácsiba vezet.

Innen már igazán nincs sok hátra, a bicó szinte magától átgurul a Remete-szurdokon, talán nem is a lábak hajtják már, hanem a szív, ami annyi kaland után nagyokat dobban, ahogy megérkezik a célba.